Nem minden adóvevő CB!

Sokak fejében minden adóvevő egyenlő a CB rádióval. Ha fekete és antennája van, vagy ha rugós vezetéken lóg az autóban a kézibeszélő mikrofon, akkor az CB rádió. A filmekben és a valós életben is egy kalap alá veszik az adóvevőket, pedig ez korántsem helyes és pontos.

Főleg, ha valaki vásárláson töri a fejét, bemegy a boltba, és mondja, hogy egy pár virslit… :) akarom mondani egy pár CB rádiót szeretnék. Ahogy virsliből is van sokfajta, úgy a rádiók sem egyformák. Tehát vásárlásnál lehet, hogy értetlenül néznek ránk, ha CB rádiót keresünk egy szakáruházban, holott igazából nem is CB rádiót vennénk, hanem más adóvevőre gondoltunk.

Kezdjük az elején

A CB, azaz Citizened Band rádiók a 80-as – 90-es években élték fénykorukat Magyarországon. Az Európából beszerzett rádiók kiváló telefonpótlók voltak; mindenki számára elérhetővé tették a szabadabb kommunikációt.

Majd a 2000 előtt betiltott USB mód miatt szépen kikoptak a rádiók; sokan eladták, vagy a szekrény és sufni mélyén végezték a készülékek.

2013-ban az EU jogszabályokat követve Magyarországon is újból kapott típusengedélyt néhány rádió, így hivatalosan is újból lehetett kapni a 27 MHz-es USB-s üzemmódra megfelelő készüléket.

Ma, 2020-ban már főként csak a hobbi rádiósok és fuvarozók használják Magyarországon. Az ipari- és egyéb munkakommunikációból teljesen kikopott.

Mi a különbség a CB és minden más adóvevő között?

Fő különbség a ma használatos VHF vagy UHF adóvevőkhöz képest a frekvencia! A CB rádiók a 27 MHz-es tartományban működnek. Ezen frekvencia sajátosságaiból adódóan igencsak szükséges a nagy antenna és 9 - 12 - 13,8 V-os áramellátás.

A 27 MHz-es tartomány az évek során sok olyan zavaró tényezővel került szembe, ami miatt az egyéb frekvenciákon működő adóvevők egyre több előnyt élveztek a CB rádiókkal szemben:

1. Sok a zavaró légköri jelenség. A terjedésből adódóan akár többezer kilométerről is jöhet nem kívánt adás. (Akár iráni radarállomás is hallható ezeken a frekvenciákon.)
De nemcsak távoli zavarok okoznak gondot.

2. Az elektromos eszközök elterjedésével rengeteg közeli zavar nehezítette és nehezíti most is a 27 MHz-en rádiózók dolgát. Teljesen hétköznapi eszközök tudnak rádiófrekvenciás zavart okozni anélkül, hogy tudnánk róla. Ezek a zavarok sok esetben 27 MHz-es, de rádióamatőr frekvenciákon is feltűnhetnek.

• A rossz minőségű LED égők bizony csúnyán „teleszemetelhetik” az étert.
• A kapcsoló üzemtápok elterjedésével a silány minőség miatt sok táp okoz zavart a 27 MHz-es tartományban is: telefontöltők, USB adapterek, tápegységek, stb.
• A LED-es fényszórók és menetfények is előszeretettel okoznak fejfájást a teherautókban lévő rádióhasználatkor.

Ezek miatt az egyre több gondot okozó zavarok miatt is sok felhasználó váltott a zavarmentesebb VHF/UHF rendszerekre.

Továbbá sok olyan tulajdonsága van a CB rádióknak, amit már a technikai fejlődés megoldott más rádió rendszereknél:

• A nagyméretű CB rádiókhoz képest a mai adóvevők már akár egész kicsik is lehetnek.
• Egy kihelyezett stabil CB antenna akár 7m-es is lehet, míg a VHF/UHF rendszereknél jóval kisebb mérettel, akár már 3m-el is megoldhatók.
• A mai kézi rádióknál nincs már szükség a nehéz nagy akkumulátorokra sem. A Li-ion akkumulátorok a kicsi, telefonméretű adóvevők egész napos áramellátását is lehetővé teszik.
• Míg a CB rádiók alap felépítése és funkciói megmaradtak ma is ugyanazon a szinten amit 40 éve tudtak, addig az egyéb rádiós adóvevő módok jócskán fejlődtek.

Többletfunkciók a VHF/UHF rádióknál

A mai ipari adóvevőknél márhasználhatók zajzár kódok: CTCSS, DCS és más egyéb kódolások, pl. ANI, SEL 2, SEL5
Ugyan az újabb FM-es CB rádióknál is feltűnt a CTCSS kód, de ezek csak a mobil rádiókban vannak jelen; míg a VHF/UHF kézi készülékeknél ezek már alap funkciók.

Stabil hatótáv, pontos összeköttetés: CB rádiók a nagy hatótáv miatt voltak közkedveltek: szép időben autóból 25-50 km is összejött, de a jellegzetes terjedés miatt sokszor a többszáz km-re lévőt előbb hallhattuk, mint a szomszéd utcában ülő CB rádióst. A ma használt rendszereknél viszont biztosra kellett menni – itt jön képbe az átjátszóhasználat (SIFT)! Ez is egy nagyon fontos és jó lehetőség a VHF/UHF rádióknál: az átjátszó állomások körzetében stabil és pontos az összeköttetés minden időjárási körülmények között. Nem hiába használtak a hivatalos szervek (Mentő, Rendőrség) a CB hőskorában is VHF rádiókat és átjátszókat!

Digitális módok: A fejlődésben az analóg FM moduláció mellett elindultak a digitális módok is, amelyekkel még több hasznos funkciót kaptak a VHF/UHF adóvevők:

• Biztonságos, kódolt beszédforgalom.
• Egy frekvencián akár 4 egyidejű beszéd vagy adatforgalmi csatorna is tud üzemelni: DMR (civil) rendszer – 1-2 beszédcsatorna/frekvencia; EDR-TETRA (hatóságok) rendszere – akár beszédcsatorna frekvenciánként.
• A digitális módok jóvoltából a kisebb fogyasztás miatt az akkumulátorok üzemideje is kitolódik.
• GPS pozíció és üzenetküldési lehetőség: a pozíció adatküldéssel már nemcsak szóban irányíthatók a rádió felhasználók; a diszpécser vizuálisan is követheti a rádiók GPS pozícióját valós időben.

Szóval nagyon nem mindegy milyen rádiót értünk CB rádió alatt.

De ne temessük el ezt a több mint 50 éves technikát! Megvan a helye most is, és igaz, hogy nagyon leszűkült a felhasználói kör, de okosan használva kiegészítheti a mostani adóvevőket is.

Extraként egy felhasználói példa

Sok terepjárós használ még ma is CB rádiót az autóban. A Bamako Rally idei futamán is szerepelt az itinerben, mint ajánlott kommunikációs eszköz! Mert ugye mind a terepjárós túrák, mind az Afrikába igyekvő Bamako-sok is olyan területeket vesznek célba, ahol nagy valószínűséggel kell a nagyobb hatótávú kommunikációs eszköz, és erre a CB rádió ideális.

Viszont az autó egy fix pont, és kommunikálni az autóból kiszállva is kell. A CB rádiót azonban nehézkes kiszerelni, és méreténél / súlyánál adódóan cipelni se ideális, ezért itt már a könnyen hordozható kézi rádiókkal jóval könnyebb a kommunikáció, így az autón kívüli kommunikációra a PMR446-os kézi adóvevők használata ajánlott. Az UHF 446 MHz-en működő PMR rádiók az EU országaiban szabadon használhatók.

Az idei Bamako Rally-n az autón kívül az Anico csapata által is támogatott 70-es rajtszámú csapat tagjai is könnyen kommunikálhattak a kis kézi rádiókkal; akár a pihenők során, a táborokban is kitűnő hasznát vették a 16 szabad csatornának.